Minden egy szép, nyári napsütéses, reggelen kezdődött. Magyarországra jön a Tokio Hotel, én már be vagyok zsongva. A jegyek megvannak, a sminkem kész, kocsi előállt, mehetünk is. Beszálltam a kocsiba, végig TH zenét hallgattam. Elgondolkodtam milyen lesz, őket élőbe látni, Bill tényleg olyan magas-e, Tom tényleg csajozik-e? Ezeken járt az eszem, mikor a kocsi lassított, és megállt. Én kiszálltam belőle és a csarnok felé vettem az irányt. Tolakodtam, befelé ahogy bírtam, de egy biztonsági őr, "kivett" onnan, és a hátsó bejárathoz vezetett. Mikor odaértem azt hittem összesek. A Tokio Hotel tagjai, jobban mondva Bill és Tom odajöttek hozzám, és elkezdtek velem beszélni. Tom próbált volna közeledni, de én csak távolodtam. Mikor vége lett a koncinak, néhány lány, odajött hozzám, hogy mit is beszéltem a fiúkkal. Én elmeséltem nekik mindent, amit úgy ahogy el is hittek, és megértettek. A koncertről jöttek ki a fiúk, mikor Tom a kezembe nyomott egy kis papírfecnit. A kocsi jött értem, beültem, és a papírt nézegettem, mert nem hittem el hogy Tom Kaulitz adta nekem. Megnéztem és egy randit akart. Annyira boldog lettem, hogy a kocsiba majdnem elkezdtem sikítani. Még a kocsi sem állt meg, de én már ugrottam ki belőle. Szaladt be a házba, hívtam ezt a számot. Felvette Tom és csak szuszogtam. Végre megszólaltam.
-Szi...szia.-Én
-Hello.-Tom
-Akkor a randi? Mikor és Hol?.-Én remegő hangon
-Ma este 20-ra gyere az étterembe.-Tom és letette
-Oké. Szia.-Én a sípoló telefonba
Olyan boldog voltam, hogy azt hittem meghalok. Elkészültem, el is indultam. De mikor az étteremhez értem, azt hittem sírva fakadok. Tom egy másik csajjal volt és gúnyosan rám mosolygott. Összerogytam, és az étterem ajtaja előtt sírtam. Imádom Tomot. Teljes szívemből imádom, ő elhív egy "randira" és egy másik lánnyal van. A szívem összeszorult, és csak sírtam. A szép, gyönyörű reggelből, egy borús, este lett. Főleg hogy a szerelmem egy másik lánnyal van. Kijöttek az étteremből, Tom rámnézett és ezt mondta:
-Mit képzeltél te??? Csóró, azt képzelted összeállok veled?.-Tom és otthagyott összesve
A szívem még jobban szúrni, fájni kezdett. Először még randira hív, most megaláz. Nem érdekelt semmi, senki. Szaladtam amerre a lábam vitt. A fejemet balra fordítottam, ahol megláttam egy óriási hidat. Felmásztam a tetjébe, és elkezdtem énekelni a Rette Michet. Mikor már elénekeltem, ordítottam egyet hogy Imádlak Tom és bele ugrottam a vízbe. Mikor a híd tetjére néztem megláttam egy alakot. Mintha Tom lett volna de nem érdekelt. Zuhantam, egyre közeledtem a víz felé. Belestem és levegőt se vettem. Mikor kivittek a partra, az ott álló rendőrök még láttam valakit. Az a valaki Tom volt. Nem bírtam megmozdulni, de a kezemet éreztem hogy fogja. Elegem lett belőle, eszembe jutott az étterem előtt miket mondott. Felordítottam, és minden erőmet összeszedve, kitéptem a kezem Tom kezéből, és ennyit mondtam.
-Gyű..gyűlöllek.-Aztán vége lett mindennek
Tom csak meredt szemmel bámult maga elé, és leesett neki, mi is történt.
A könnyeit nem bírta tartani, ezért minden érzelmet, idegességet kiadott. Csak sírt, engem pedig beledobtak a koporsóval együtt a vízbe. Tom is ott volt a temetésen, és mindig az az egy szó visszahangzott a fejében, hogy gyűlöllek. Nem bírta tovább. Felállt ő is a hídra és beleugrott a vízbe. Tom és Én már halottak voltunk. A vízben, együtt csendesen, haltunk meg. A gyűlöllek szó többé nem "kergette" Tomot. Megbocsátottam neki, és örökké együtt maradtunk.
Enyém.. :)
